A búcsúbulink

Halihó!

Mivel tegnap és tegnapelőtt nem nagyon értem rá, különböző okokból kifolyólag, ezért ma fogom bepótolni az elmaradásom és beszámolok arról az óriási buliról, amit Söri és az én búcsúztatásomra hoztunk össze.
2009. Január 17-én szombaton (és nem pénteken, ugye Söri;)) A Fekete Teve zenekar első saját nagyszabású koncertet adott a Ráday Klubban, és mivel Söri a szaxofonos valószínűleg nem sok koncert lesz a közeljövőben. (részletek a www.feketeteve.hu oldalon, ha mégis:) és ennyit a reklámról). Na ezen felbuzdulva eldöntöttem, hogy akkor csapok egy olyan házibulit a koncert előtt, amilyen még nem volt, és meghívtam az összes barátném és barátom a koleszba délután 4-től, hogy időben kezdhessük a „bemelegítést”. Persze mivel volt aki 3-kor odaért ;), már hamarabb meg kellett inni az első kört:).
Eljött az idő amikor a nép nagyja megérkezett, a portán kisebb összetűzésbe kerültem a nénivel, azt állította, hogy sértő hangnemet használtam, holott meg sem szólaltam, és egyébként is honnan kéne tudnom, hogy addig nem írhatnak be hozzám másik vendéget, amíg az első be nem megy? Tiszta börtön, mindig is tudtam, hogy nem akarok felújított koliba költözni:). Mindenesetre az első 4 ember bevitele utána, a következő körben első dolga volt bocsánatot kérnie a néninek, na ezen nagyon meglepődtem, még nem tapasztaltam ilyet, de jó érzés volt. Aztán ennek tetejébe amikor a nyolcadik embert vittem be, megszólal, hogy de ugye tudom, hogy csak öt vendéget hozhat be egy lakó? Mondtam neki, hogy persze, tudom, és hányadiknál járok? 8. Mondom akkor most mi lesz? Biztonság kedvéért megkérdeztem, hogy megbüntetnek-e, de megnyugtatott, hogy nem, de a legközelebbi körben mást küldjek.

Végül bejutott mindenki, nem tudom pontosan hányan voltunk, de jó sokan. És hát nem szűköltünk piában sem, ha jól számoltam csak pálinkából 8 liter volt a szobában:) (ne tessék megijedni, nem ittuk meg mindet, csak a nagy részét;)). Az egyéb italokat le sem írom aki ott volt az tudja.
Kaptam ajándékokat az útra:). A rózsaszín szőrős táskát nem is kommentálom, de a legjobb egy otthon készített műremek, amit jelenleg is teatartónak használok. Kaptam ajándék pálinkát is egy szép nagy üveggel, köszönöm Alea, ez pedig azért vicces, mert ez totál üvegestül eltűnt:), pedig gondoltam, hogy hozok ki abból is. Természetesen a hangulat a tetőfokára hágott, ezt a képek is bizonyítják, amikből nekem csak pár darab van, de remélem Bözse és akié a másik gép volt hamarosan feltölti valahova őket.
Aztán induláskor kezdődtek a gondok, a csapat egyik fele nem volt hajlandó elindulni, pedig erőteljesen próbáltam kiűzni a bandát, mert nem akartam lekésni a koncertet. Persze csak sikerült! :) Bizonyos emberkék nem egészen érezték a határaikat és vinni kellett őket, mások be sem jutottak. A koncert utolsó 2 számára sikeresen beértem, szerencsére épp a kedvenc számom volt és be is mentem első sorba nagykabátban, keresztül az apró népen, hogy ott ugrálhassak egyet. Ezután sikerült összeszedni a szétszóródott bandát és ki csocsózni, ki pedig üldögélni ment, mivel az utánuk jövő zenekar nem annyira jött be. Mikor végre vége lett a koncertnek jött egy dj és jó számokat tett fel, táncoltunk, mókáztunk.
„Apró” veszteség, Snow kabátja eltűnt benne a telójával, elképzelni sem tudom, hogy nem fagyott meg, hazafelé, mert iszonyat hideg volt.
Söriékkel megvártuk, amíg a kidobók zárórát nem fújtak és elindultunk haza.
Másnap nagyon jó érzés volt arra a durva kocsmaszagra ébredni, ami a szobánkban terjengett, de szerencsére nem voltam másnapos nagyon.
Úgy hallottam, mindenki meg volt elégedve azért a bulival és azt hiszem, ilyen még nem volt, nagyot alakítottunk.:)